kicsírázott gabona (árpa, rozs, zab kukorica). A víz mellett a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Áztatás, csíráztatás, majd szárítás és aszalás során készül. Az eljáráskor a diasztáz nevű enzim keletkezik, amely a keményítőt cukrosítja. Nagy mennyiségű, gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaz, és egyben gazdag fehérje-, vitamin- és ásványi- anyagforrásként szolgál.

(Ruhus  idaeus): Közép-Kelet-Európában, a Kárpátokban őshonos növény. Gyümölcsét és leveleit (szárítva) hasznosítják. Galluszsavat, cserzőanyagokat, flavonoidokat, gyümölcssavakat, kis mennyiségű A-, B- és C-vitamint, az ásványi anyagok közül káliumot tartalmaz. Leveleit hasmenés, a szájüreg és a garat gyulladásai esetén használják, de a málna kitűnő vértisztító, vese- és hólyagbántalmak elleni, valamint izzasztó szerek (teák) alapanyaga, de kedvező hatással […]

az élelmiszeriparban gyakran alkalmazott, keményítőből előállított édesítőszer, melyet stabilizátorként is felhasználnak, szirup és kristályos formában egyaránt. Édessége a cukorénak 60-90%-a. Energiatartalma valamivel alacsonyabb a cukorénál, hasznosításához a szervezet nem igényel inzulint, ezért diabetikus készítményekben is megtalálható. A kozmetikai iparban főleg hordozóanyagként ismert.

komplex szénhidrát, glucose-molekulák összekapcsolt lánca, melyet kukoricakeményítőből állítanak elő. A szervezet számára könnyen emészthető és gyors energiaforrás.

(Malva sylvestris): Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában egyaránt honos, már az ókorban is nagyra tartott gyógynövény. Nyálkaanyagokat, flavonoid-szulfátokat, cseranyagokat, antociánokat (a virágban) tartalmaz. Elsősorban gyulladáscsökkentő és nyálkahártya-nyugtató hatása ismert. Felső légúti hurut, torokfájás, köhögés, rekedtség, gyomor- és bélhurut elleni gyógyhatásai igazoltak. A szájüreg nyálkahártyájának gyulladásait és a fogínygyulladást nyálkatartalmának segítségével ápolja, megakadályozva a gyulladás és az […]