Kakukkfű

A mezei kakukkfű Európa száraz részein őshonos, bár ritkább mint a közönséges kakukkfű, amit széles körben termesztenek. Felfedezhető az Alpok hegyein, fennsíkon, völgyekben, sziklákon, sivár, száraz illetve nedves, agyagos talajon is.

Megtalálható régi köves, elhagyatott mezőkön és kiszáradt gyepes tisztásokon. Angliában főként a pusztákban és hegyvidékekben található meg, de művelt kertekben is gyakran megjelenik. Francis Bacon nagy kedvence volt, aki ránk hagyta a tökéletes kert tervét, amely megmutatja, hogy ültessünk illatos sétányt. “Vérfű, mezei kakukkfű és menta, melyek a legelragadóbb illatok a levegőben, miközben taposod”  így “öröm, amikor te sétálsz és járkálsz közöttük”.

A gyógynövény bárhol is nő a tiszta levegőt jelzi. Úgy tartják felvidítja a szellemeket a levegőben szétszóródó illata. A rómaiak a kakukkfüvet használták a melankólia ellen.

A mezei kakukkfű (Thymus serphyllum) évelő növény, sűrűbben nő, mint a kerti kakukkfű (Thymus vulgaris), bár növekedése nagymértékben függ a környezeti tényezőktől.

Természetes élőhelyén, ahol szabadon megtalálható gyakran megváltoztatja kinézetét, mivel más magasabb növények közül felfut egy karcsú száron egy vagy több láb magasságba. Latin neve: serpyllun, görög eredetű szó, melynek jelentése kúszni, amely utal a kapaszkodó szokására.

Leírás:

Fás és szálas gyökerű. A szára számos szálas, elágazó, 4 hüvelyktől egy láb magasságig nőhet, természetes színe vöröses-barna. Fényes ovális levelei 1/8 hüvelyk szélesek, hegyesek alatta nagyon rövid kocsányok, melyeket körülvesz számos kicsi mirigy. A levelek kiemelkedő erezetűek és szőrös szélűek. A szélei nem teljesen visszahajlóak, mint a kerti kakukkfűé.

Mint minden más tagja az árvácskafélék csoportjának, amelyikhez a kakukkfű is tartozik, leveleik kettesével nőnek a szárakon.

Május végétől, június elejétől kora őszig virágzik. A lilás virágai egyszerűbbek, mint a kerti kakukkfűnek.

A méhek kifejezetten szeretik a kakukkfű virágát, mézet vonnak ki belöle. Spenser mondta, hogy a “méhek csábító ideje” és mindenki által ismert Shakespeare “part, melyen mezei kakukkfű fúj” A tündérek királynője imádja. A tündérek virágának tekintették, a kakukkfű csomókat a kedvenc játszóterüknek tartották.

Néhány területen az volt a szokás, hogy a hölgyek kakukkfű gallyakat viseltek mentával és levendulával, hogy szerelmet hozzon nekik.

A kakukkfű összefüggésbe hozható a halállal is. A sírokra illatos virágokat helyeztek (főként Walesben) és az Order of Odd Fellows tagok halálakor kakukkfű gallyakat dobtak a sírba.  Egy öreg mondás szerint a kakukkfű volt az a gyógynövény, ami illatozott Szűz Mária ágyánál.

A mezei kakukkfű a skót Drummond klán jelképe.

Termesztése:

A mezei kakukkfű bármilyen talajon megnő, de főleg a világos, homokos vagy a kavicsos napos földet kedveli.

Szaporítani magról vagy gyökér vágással, megosztással lehet. Ügyelni kell a gyomtalanításra. Trágyázni ősszel vagy télen, műtrágyázni tavasszal szükséges.

Teljes virágzáskor, júliusban, augusztusban kell vágni és szárítani, mint a közönséges kakukkfüvet. Franciaországban, főként Aisne mezőin, illóolaj kinyerésére szedik.

Összetevői:

Párlat készítésekor 100 kg szárított kakukkfűből, 150 g eszencia lesz. Ez a Serpolet olaj, sárga folyadék, mely gyengébb illatú, mint a kerti kakukkfűből nyert olaj.  30-tól 70%-ig fenolokat tartalmaz: Thymol, Carvactol stb. A kerti kakukkfűvel együtt készül belőle mesterséges olaj. A Serpolet olajat elsősorban szappannak használják.

Virág szirmait 24 órán át áztatják sós vízben, míg illatos víz nem lesz belőle.

Gyógyhatása és felhasználása:

Az orvoslásban a mezei kakukkfű, más néven Serpolet hasonló a közönséges (kerti) kakukkfűhöz, de gyengébb hatóanyagú. Aromás szer, fertőtlenítő, görcsoldó, stimuláns, vizelethajtó, vérzéscsillapító.

Főzetet használják a légúti betegségekre, gyenge emésztési panaszokra.  Jó orvosság puffadásra és kedvező a hatása görcsös köhögések, különösen szamárköhögés, hurut- és torokfájás ellen.  A keverék úgy készül, hogy egy fél litert lobogó vízbe 5 gramm szárított gyógynövényt tesznek és általában cukorral vagy mézzel édesítenek. Gyulladáscsökkentőt is készítenek lenmagolajjal és akáccal.  Adagolása naponta többször egy evőkanálnyi.

A keverék használható másnaposság ellen, Culpepper ajánlja bizonyos alvási zavarokra “zavaró panaszok a rémálmokra” és ő mondja: “ha készítesz gyógynövényből rózsaecetet és bekened a fejed vele, megállítja a fájdalmakat. Ez a legjobb kedélyjavító”.

A mezei kakukkfű tea magában fogyasztható, vagy keverhető más növénnyel, mint rozmaring stb. Ez kiváló gyógymód fejfájásra és egyéb idegrendszeri bántalmakra.

Korábban számos növénykészítmény mellett kakukkfű párlatokat és aromás vizeket is tartottak boltokban. Manapság amikor a különféle fájdalomcsillapító tabletták versenyeznek egymással a vásárlók kegyeiért, az ilyen természetes megoldások csak otthon állíthatók elő.