Popeye a hős tengerész spenótot evett minden alkalommal amikor erős akart lenni. Miért pont spenótot, mikor annyi más zöldségből választhatott volna? Miért nem káposztát vagy salátát? Túl azon, hogy nem rímelt volna a film betétdalával, nincs egyetlen más zöldség ami annyi folsavat tartalmazna adagonként mint a spenót vagy a brokkoli. Márpedig az erős izmok fenntartásához és az új izomszövetek felépítéséhez sok folsavra van szüksége a szervezetnek.
De azon túl, hogy Popeye erős izmaihoz hozzájárul a spenót és annak folsav tartalma lett volna bármi haszna szerelmének Olivának is belőle? Kétségtelenül. Számos születési rendellenességről derült ki az elmúlt években, hogy az elégtelen folsavbevitel az egyetlen oka, nem is beszélve arról, hogy a folsav fogyasztás és a szívbetegségek kialakulása fordítottan aránylanak egymáshoz.
Ezért jelentős mértékban az orvostudomány áldásos tevékenysége is felelős. Amióta a vitaminok léteznek, az orvostársadalom megpróbálja azok fogyasztását feleslegesnek beállítani és a napi ajánlott beviteli értékeket úgy meghatározni, hogy azok éppen csak az életben maradáshoz legyenek elegendők. Ennek szép példája ami a folsavval történt az elmúlt években.
1989-ben felére csökkentették az ajánlott napi beviteli értékét (RDA) a folsavnak. Négyszáz mikrogramm volt addig, kétszáz mikrogramm lett az új ajánlás. Ezzel egy időben a szoptató nők napi ajánlott bevitelét is lecsökkentették a korábbi 800-ról a felére. Miért is? Megjelent egy kutatás, ami szerint aki a napi ajánlott bevitel felét eszi mindössze (ez volt a jellemző a társadalomban) csak ritkán mutat folsavhiányos állapotot, ezért a napi ajánlott bevitelt (RDA) hozzáigazították az emberek eleve hiányos fogyasztási szokásaihoz. Ez egy jó példája annak, hogyan kezeli az orvoslás az egészséges táplálkozást és hogyan próbálja az embereket azon a minimális szinten tartani, ami csak ahhoz elegendő, hogy ne haljanak meg a hiánybetegségekben.
Már a fenti módosítás pillanatában vita alakult ki a táplálkozási szakértők között arról, hogy az új értékek veszélyesek, sőt a legtöbben azt ajánlották, hogy a korábbi 400 mikrogrammos érték helyett a 800 mikrogramm lenne a kívánatos. Ennek ellenére 9 év kellett ahhoz, hogy az RDA értéke a korábbi 400 mikrogrammra nőjön ismét és a terhes és szoptatós anyáké is felkússzon 600 mikrogrammra.