Fahéj

(Cinnamomum zeylanicum): az egyik legrégibb ízesítő. Sri Lankán, a Szunda szigeteken és Kínában őshonos fa. Az ágairól lefejtett sötétbarna kérgét használják. Kellemes illatú, jellemzően édeskés, kissé csípős ízű fűszer. Többek között illóolajat, gyantát, csersavat, cukrot, keményítőt és fahéj-aldehidet tartalmaz. Serkenti az emésztést, javítja az étvágyat, nyugtat, erősíti a gyomrot. Vérzéscsillapító hatású, hasmenés, emésztési zavar, savfelesleg, […]

Farnesol

a hársfa virágából kivont hatóanyag. Csillapítja a fájdalomérzetet, nyugtató hatású a gyulladásos folyamatok esetén, és csökkenti a szövetek feszülését.

Fehér mustár

(Sinapis alba): a fekete mustárhoz hasonlóan Dél-Európában és a Földközi-tenger vidékén őshonos növény. A hagyományos mustárban általában mindkét típust (fekete és fehér) megtaláljuk. Szintén a magjait hasznosítják, melyek mustárolaj-glikozidot, mustárolajat, szinapint, zsíros olajat, nyálkaanyagot tartalmaznak. Használata tulajdonképpen megegyezik a fekete mustáréval, azonban enyhébb íze, és hatásai miatt belsőleg történő alkalmazásra talán jobban megfelel. Erős étvágyserkentő, […]

Fekete áfonya

(Vaccinium myrtillus): a hangafélék családjába tartozó, Európa erdeiben is elterjedt cserje. Bogyótermése kékesfekete színű, kellemes ízű, kissé fanyar. A-, B- és C-vitamint, gyümölcssavakat, pektint, cseranyagot, antociánglikozidát, flavonoidokat, kis mennyiségben krómot és mangánt tartalmaz. Hasmenés, a száj és garat kisebb gyulladásai, hurutos megbetegedések esetén használható, a leveléből készült tea többek között szél-és vizelethajtó.

Fekete kömény

(Nigella sativa): az indiai konyha egyik legkedveltebb fűszere, Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is őshonos növény. Méregtelenítő, nyálkaoldó, láz-és köhögéscsillapító hatását már a XI. században is dokumentálták perzsa orvosok, ezen kívül nátha, fog- és fejfájás elleni hatása is ismert. De alkalmazták bőrsérülések, sebek, rovarcsípés esetén is.

Fekete mustár

(Brassica nigra): Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén őshonos növény, elsősorban magját hasznosítják, melyeknek íze kezdetben olajos, később csípős. Napjainkban már szinte mindenhol termesztik, nagyon kedvelt konyhai fűszer. Glikozidokat, mustár-olajat, szinapint, 20% nyálkaanyagokat, zsíros olajat (30%-ban) és myrosin enzimet tartalmaz. Serkenti a vérkeringést, keringési zavarok, reuma és idegi fájdalmak, légúti megbetegedések valamint egyes szívpanaszok kezelésében jelent hathatós […]

Fekete nadálytő

(Symphytum officinale): Európában és Ázsiában őshonos növény, gyökere, levelei egyaránt hasznosíthatóak. Allantoint, nyálkaanyagokat, cseranyagokat, triterpén-szaponinokat tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, elősegíti a sebek gyógyulását, a hámképződést. Borogatások, krémek alkotójaként csonttörések, csonthártyasérülések, vérömlenyek, zúzódások, rándulások, visszér, reumatikus és ízületi problémák esetén eredményesen alkalmazható. Felhasználható belsőleg is légúti megbetegedések, gyomor és bélnyálkahártya-gyulladás kezelésére is.

Fekete szeder

(Ruhus fruticosus): az északi féltekén széles körben elterjedt kúszócserje, termését és levelét egyaránt hasznosítják. Cseranyagot, flavonoidokat, gyümölcssavakat, C-vitamint, inozitot, alma-, oxál-, és borostyánkősavat tartalmaz. Cseranyag–tartalma miatt enyhébb hasmenések, száj-és garatgyulladás esetén alkalmazható. Ezenkívül izzasztó és vizelethajtó szerként is ismert.

Fekete tea

az összes tea ugyanabból a cserjefajtából származik (Camellia sinensis), azonban íze és típusa függ a termesztés helyétől, a kezeléstől (fermentálás, szárítás, kötegelés), aminőségtől (egész vagy törött levél, morzsalék illetve por), valamint attól, hogy a cserje felső, friss levélkéit használják fel, vagy az alsóbb, nagyobb, érettebb leveleket. A fekete tea érettebb levelekből készül, amelyeket először kötegekbe […]

Felületaktív anyagok

a kozmetikai és a vegyipar által használt adalékanyagok. Csökkentik a víz felületi feszültségét, így segítve a tisztítást, a nedvesítést, habzást, és növelik az oldhatóságot. Anionos felületaktív anyagok: a kozmetikai és a vegyiparban gyakran alkalmazott lúgosító anyagok. Elszappanosítják a zsírokat, feloldják az oldható fehérjéket, semlegesítik a savas szennyeződéseket, és biztosítják az enzimek optimális kémiai környezetét. Nem […]