Szegfűbors

(Pimenta dioica): Közép-Amerikában és India nyugati részén őshonos, régóta termesztett  növény. Európába a XVL. században került, azonban használata jóval később vált megszokottá. Termését zölden szedik és szárítják, az így nyert fűszer íze a bors, a szegfűszeg és a szerecsendió keverékét adja. Illóolajában cineol, fellandrén, eugenol, kariofillén, zsírosolaj és gyanta található. Emésztési problémák, felfúvódás, puffadás, gyomorgyengeség […]

Szegfűszeg

(Eugenia caryophyllus, Syzygium aromaticum): a trópusi Afrikában (Zanzibár, Madagaszkár) őshonos, akár 15-20 méter magasra is megnövő fa, virágbimbóját hasznosítják. Elsősorban fűszerként ismert, gyógyászati célokra a még ki nem nyílt virágai alkalmasak, illóolajat (eugenolt), flavonoidokat, galluszsavat tartalmaz. Antibakteriális és enyhe érzéstelenítő, a szájüreg, gyomor és bélrendszer fertőtlenítésére, valamint  gyomorerősítőként is eredményesen alkalmazható, de feljegyezték a rovarcsípések […]

Szelénélesztő

a szelén dúsításához használt anyag. Ez a fehérjéhez kötött szelén lényegesen hatékonyabban szívódik fel, mint a szervetlen kötésben lévő. Antioxidáns hatású.

Szemvidítófű

(Euphrasia officinalis): Európában őshonos, azonban a földrész déli részén ritkábban előforduló növény. Virágos hajtásait hasznosítják, aukubint, eufrozidot, flavonoidokat, fenolkarbonsavakat tartalmaz. Régóta a szem orvosának tartják, kötőhártyagyulladás, szemhéjgyulladás, illetve a szem további gyulladásos betegségei esetén, vagy az erőltetett, fáradt szemek megnyugtatására egyaránt alkalmazható. Fertőtlenítő hatású, gyomor- és bélpanaszokra szintén megoldást  jelenthet. A kozmetikai és a gyógyszeripar […]

Szerecsendió

(Myristica fagrans): Dél-Ázsiában őshonos fűszernövény, napjainkban minden trópusi vidéken elterjedt. Az örökzöld növény neve gyakori félreértések forrása, hiszen a szerecsendiófa valójában nem diófa, s termése sem dió, hanem tulajdonképpen mag, amely egy 8-lücm hosszú sárga színű, húsos termésben található. Ezt a magot veszi körül a vörös magköpeny. Virágát (virágnak a termés húsától megszabadított, magköpenyét nevezik) […]