Archive: Vitamin Biblia

Tömjén

(Boswellia thurifera): Afrikában, Szomáliában, Egyiptomban, Núbiában és Dél-Arábiában tömjén balzsamfából (Boswellia sacra, v Boswellia carterii) származó olaj. A sárga vagy zöldes színű illóolaj meleg, édeskés és friss illatú. Fontosabb alkotórészeiként az alfa-pinén, az alfa-tujén, a limonén, a szabinén, valamint mono- és szeszkviterpén vegyületek említhetők meg. Nyugtató, antimikrobiális, köptető, gyulladáscsökkentő hatású, de légúti panaszok kezelésére is […]

Torma

Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos növény, ma már szinte mindenhol termesztik, közkedvelt konyhai alapanyag. Gyökerét hasznosítják friss vagy szárított  formában. Mustárolaj-glikozidokat, sziningrint, B-, C-vitamint, káliumot, kalciumot, nátriumot, magnéziumot tartalmaz. Vizelethajtó, serkenti  az emésztést, javítja a vérkeringést, antibakteriális,  de hatékony segítséget jelent a lég- és húgyutak fertőzéseinél, hurutos megbetegedések, fejfájás, illetve rovarcsípés esetén. Az élelmiszer- és a […]

Törökmeggy

(Prunus mahaleb): a középhegységekben (Dél-Alpok, Dél-Európa) molyhos tölgyes, karsztbokor erdőkben, de hazánkban is elvadultan élő, viszonylag kis termetű (6m) fa, sokszor cserje marad. Csonthéjas termése ovális, 8-1Omm hosszú, piros majd fekete, kesernyés ízű. Serkenti a vesetevékenységet (vizelethajtó), támogatja  az immunrendszert, gazdag  szabadgyökfogókban, gyulladásgátló. Termését többek között a szesz- és likőripar is hasznosítja.

Törpefenyő

(Pinus pumilio): hegységek havasalji vidékén és mocsaras területeken elterjedt fenyőfajta. A tűleveleit és hajtásait hasznosítják. Többek között monoterpéneket, fellandrént, limonént, pinént tartalmaz. Antibiotikus, köptető és vérkeringés-serkentő hatása mellett segít a megfázás tüneteinél (pl. inhalálás), fürdőként, bedörzsölő szerként is alkalmazzák reumás és idegzsábás panaszok esetén, valamint illóolaja számos testápoló termékben és illatosítóban is meghatározó összetevő.

Vadgesztenye

(Aesculus hippocastanum): Nyugat-Ázsiában és Délkelet-Európában őshonos növény,  jelenleg az egyik legkedveltebb díszfák közé tartozik. Magját, virágját, kérgét és levelét egyaránt hasznosítják. Flavonoidokat, cserzőanyagokat, triterpén-szaponinokat tartalmaz. Csökkenti a kis erek áteresztőképességét, megszünteti a szövetekben kialakult folyadékhalmozódást. Visszértágulat, vénás panaszok, aranyér, izomhúzódások, fagyási sérülések esetén alkalmazható. Bedörzsölők, fürdök, krémek alapanyaga.

Vadkakukkfű

Európában őshonos növény. Illóolajának hatóanyagai származási helyétől függően változhatnak, a főkomponensek a linalool, a karvakrol, timol, cineol, cseranyagok, flavonoidok. Görcsoldó, antibiotikus, köptető, gyulladásgátló hatású. Javítja  az étvágyat, serkenti  az emésztést. A kozmetikai és a gyógyszeripar is hasznosítja.

Vanília

Közép- és Dél-Amerikában (Mexikó, Honduras, Costa Rica) őshonos, tropikus vidékeken (Madagaszkár, Srí Lanka, Kelet-Afrika) is termesztett epifita (más növényen élő, de  nem élősködő), fűszerként ismert. Termését hasznosítják, mely fekete színű, ráncos felületű, jellemző   illatú és ízű. Vanillint, gyantát, nyálkát, cseranyagot, zsírt, vanillinsavat, enzimeket tartalmaz. A kozmetikai, gyógyszer-, és élelmiszeripar egyaránt használja

Vetiver

(Vetiveria zizanoides): Dél-Indiában, Indonéziában és Sri-Lankán őshonos fűféle növény. Illóolaját hasznosítják, melyet gyökereiből állítanak elő. Nyugtató hatású, kiváló bőrápoló tulajdonságokkal rendelkezik; gyakori illatszerkomponens. Izom- és ízületi fájdalmak, bőrproblémák esetén alkalmazható. Borogató-, bedörzsölőszerek, kozmetikai készítmények alapanyaga.

Virslifa, v. kolbászfa

(Kigelia africana): Afrikában, elsősorban Szenegálban, a párás, tengerparti területeken őshonos fa, akár 10-15 m magasra is megnőhet, termését hasznosítják értékes hatóanyaga miatt. Gátolja, lassítja a szövetek nyúlását, kedvezően befolyásolja a dekoltázs, a mellek feszességét, teltségét. Serkenti a vérkeringést, egyben védi az ereket, jótékonyan befolyásolja a kötőszövetek öregedési folyamatait, a hámszövetek ernyedését. A kozmetikai és a […]

Vörös áfonya

(Vaccinium macrocarpon): Észak-Amerikában őshonos gyümölcs, amely főleg hűvösebb tájakon terem. Az indiánok az áfonyát péppé zúzva fogyasztották, de gyógyszerként, és intenzív színe   miatt festékként is alkalmazták. Termését használják, melynek betakarításához kíméletes megoldást  választottak: a talajt vízzel árasztják el, és erre rázzák le a bogyókat, amelyek a víz felszínén úszva  jutnak el a gyűjtőhelyre. A […]