(Abies sibirica): Észak-Oroszországban, Szibériában honos, a világ legnagyobb elterjedésű és legészakabbra hatoló jegenyefenyője. Igen karcsú, tornyos csúcsú, majdnem oszlopos alakú fa. Tűleveleit, hajtásait hasznosítják, illóolaja, gyantája nagyon értékes. Görcsoldó és lazító hatású, hasznos kisegítő eleme az asztma és a stressz okozta gyenge koncentrálóképesség kezelésének, fertőtlenít, tonizál, élénkíti a légzést, reumatikus panaszoknál is alkalmazzák.
(Cardiospermum halicacabum): Indiában, Afrikában és Dél-Amerikában őshonos trópusi kúszónövény. Neve a borsnyi méretű, sötétbarna magvakra vezethető vissza, melyeken egy fehér, szív alakú folt látható. A föld feletti kúszó szárakban szaponinok, tanninok, alkaloidák és cukoralkohol, valamint fitoszterolok találhatók. Gyulladáscsökkentő hatása miatt a gyógyszer és kozmetikai ipar kedvelt alapanyaga.
Kínából származó, ma már a világ minden táján elterjedt sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény. A szójamag 36-42% fehérjét és 18-22% olajat, valamint különböző vitaminokat (többek között A, B, E, K), kalciumot, fehérjéket tartalmaz. A szójafehérje szinte teljes értékű fehérjének tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak nagy mennyiségben találhatók meg benne. Emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra, széles körű ipari […]
(Vitis Vinifera): a legősibb kultúrnövényeink egyike, története során szinte mindenhol isteni, szent növénynek tekintették. A mai Kis-Ázsia területén már kb. 5000 évvel ezelőtt bort készítettek belőle. Két lényeges fajtáját különböztetjük meg, az ún. csemegeszőlőt, illetve a borkészítésre termesztett borszőlőt. A legnépszerűbb gyümölcsök közé tartozik, óriási előnye, hogy teljes értékű táplálék. Elsősorban konyhai felhasználása ismert, de […]
(Manihot utillissima): a Dél-Amerikában őshonos manióka növény gumós gyökeréből kivont (őrlés után leülepedett), szárított keményítőlisztből készül. Elsősorban konyhai alapanyag, de a kozmetikai ipar is alkalmazza, miután a púderhez hasonló hatást fejt ki a készítményekben, viszont a részecskéi nem szívódnak fel. Ápolja, védi és táplálja a bőrt. Az élelmiszeripar zselésítő, sűrítő anyagként használja.
(Agropyron repens): Európában, Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában egyaránt honos, igénytelen növény. Gyökértörzsét használják, melyben polifruktozán (tricin), nyálka, illóolaj, kovasav található. Vizelethajtó, reumatikus problémák elleni szerek alapanyaga, de köhögés, légcsőhurut és pattanásos bőr kezelésére is alkalmazható.
(Artemisia dracunculus): Ázsiában és a Távol-Keleten honos, évelő, jellegzetes aromájú és ízű növény, elsősorban fűszerként ismert. Leveles hajtásait hasznosítják, illóolajat (esztragolt), flavonoidokat és kumarinokat tartalmaz. Tisztítja a vesét, epehajtó, étvágygerjesztő hatású. A konzerv- és a likőripar is előszeretettel alkalmazza.
(Camelia sinensis): tea alatt többnyire a fekete vagy zöld teát értjük, mely a teacserje leveleiből, fiatal hajtásaiból nyerhető. Tulajdonképpen minden tea zöld, hiszen jellegzetes sötét színe az erjesztés során alakul ki. A zöld tea esetében azonban ezt a folyamatot mellőzik, így megőrzi eredeti, természetes jellegét. Fluort, koffeint, csersavakat, flavonoidokat, jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz. Antibakteriális, élénkítő, […]
(Melaleuca alternifolia): Ausztráliában őshonos, akár 7 méter magasra is megnövő fafajta. Az őslakosok már évszázadok óta ismerték és ki is használták kedvező tulajdonságait. Éterikus olaját hasznosítják, melyet a levelek desztillációjával állítanak elő. Sokoldalúan alkalmazható, különösen erős antiszeptikum, fertőtlenítő hatású, erős gombaölő, kevés toxikus anyagot tartalmaz. Aramája rovarűző hatású. Égések, bőrgyulladások, vágott és szúrt sebek, […]
(Evernia furfuracea): régóta ismert és gyűjtött illatszer-alapanyag. A zuzmó fakérgen növő korallszerű telepei akár a lücm-t is elérhetik. A kozmetikai ipar gyakori alapanyaga, főleg illatanyagként alkalmazzák.