Sáfrány

(Crocus sativus): már az ókori Egyiptomban is a jómód szimbólumaként, mint gyógyszert, illatszert, fűszert és ruhaszínezőt használták Indiában afrodiziákumként tartották számon, jelenleg elsősorban a déli országokban termesztik, Görögország, Spanyolország, Marokkó vidékén. Elsősorban a virág bibéjét hasznosítják (a fűszerhez), a virágot leszedik, és a bibéket kicsípik, majd szárítják. Az  így nyert drog két centiméter hosszú, sötét […]

Sárga encián vagy tárnics

(Gentiana lutea): az Alpokban, Közép- és Dél-Európában (Spanyolország, Portugália), a Pireneusokban, Szardínián, Korzikán, az Appenninekben, a Fekete­ erdőtől a Balkánig  őshonos növény. Miután elsősorban 900-1500 méter magasságban honos igazán, így Franciaország  és Svájc számos területének is jellegzetes növénye. Hazánkban is nagy mennyiségben termesztik. Gyökerét és gyöktörzsét hasznosítják. Keserűanyagokat (genciopikrin, amarogentin), illóolajat, cukrokat (szacharóz) tartalmaz. Fokozza […]

Sárgarépa

(Dacus carotta): Iránból (Perzsia) származó növény, jelenleg a világ szinte minden pontján termesztik. Élénk narancsszínű, hosszúkás formájú, friss, kissé édes ízű zöldségféle, melynek számtalan fajtáját ismerik a világon. A sárgarépa értékes tápanyagainak nagy része a héjban található. Karotintartalma az összes növény közül kiemelkedik, de C-és E-vitamin-tartalma is elismerésre méltó. Fogyasztása segíti a csontok fejlődését, vértisztító […]