a Dél-Amerikában őshonos Theobroma cacao (kakaófa) magjából, az úgynevezett kakaóbabból készítik. A nyers kakaót fermentálás után általában 140-150 Celsius fokos hőmérsékleten pörkölik, az eljárás hatására a kakaóbab héja sötétebbé, törékennyé válik. Ezután a magot megtisztítják a héjtól, és folyékony masszává őrlik (a benne található cseppfolyósodó zsír miatt lesz folyékony). A massza kisajtolása után jön létre a kakaóvaj és a kakaópor. A csokoládét az aztékok már jóval Kolumbusz partraszállása előtt is fogyasztották, és az istenek eledelének tartották. Az európaiak cukorral és vaníliával ízesítették a kakaót. A forró csokoládét a XVII. század elején kezdték inni Európában, de igazán II. Károly uralkodása idején (1660-85) vált divatos itallá Angliában. A tulajdonképpeni ehető csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Cadbury cég, az első tejcsokoládé szelet elkészítése a svájci Nestlé–fivérek nevéhez fűződik. A csokoládé kb. 300 vegyület keveréke, így nem csoda, ha szinte mindenki szereti, és mindenkinek ízlik. 33, Celsius fokon, kevéssel a testhőmérséklet alatt olvad meg a szájban, és enyhe hűsítő hatása is van. Kedvező élettani hatásai miatt az élelmiszer és a gyógyszeripar egyaránt hasznosítja.