(Paeonia albiflora): Kínában őshonos dísz-és gyógynövény; gyökerét, gyökérkérgét hasznosítják. Már az i.e.5. sz.-tól említi pl. az Ódák Könyve. Nevének jelentése: elragadó, gyönyörű. A kínai fiatalok a szerelem jelképeként ajándékozták egymásnak. Nevezték még csiang-li-nek, búcsúvirágnak is, ha messzi útra indulónak ajándékozták. Népszerű gyógynövény, a középkorban került át Japánba, ahol szintén gyorsan közkedveltté vált. Európába csak a 19.sz.-ban jutott el. Jelenleg kb. 3000 virága és színárnyalata ismert. Az ősfaj alapszíne hófehér, megtalálható Délkelet-Szibériában is. Kínában enyhe gyógyszer, elsősorban a terhesség alatt, de a „gyermekágy” idején is előszeretettel használják. Japánban azonban gyógynövényként epilepszia, köszvény, daganatok, vizenyő esetén alkalmazták, de ismert vérnyomás-szabályozó hatása is.