az „élesztő” szó a gombák egy csoportjára alkalmazott gyűjtőfogalom, mely a Saccharomyces nemzetségbe tartozó élesztőgombák több faját, legfőképpen a Saccharomyces cerevisae-t, és azoknak számos spontán kialakult vagy tenyésztett törzsét foglalja magába. Mindennapi életünk során élesztőként rendszerint a belőlük készített élelmiszeripari termékeket hívjuk, a gombákat inkább élesztőgombáknak nevezzük. Az inaktívált élesztő a hőkezelés során elveszíti a […]

(Cymbopogon nardus): citronellaként is ismerik. Tilóolaját friss vagy szárított hajtásaiból, esetleg a gyökeres növényből vízgőz-desztillációval nyerik. Színe sárgásbarna, illata egyes örökzöldekre hasonlít. Az olajban található főbb alkotórészek a geraniol, a citronellol és a citronellát antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, rovarriasztó és görcsoldó. Külsőleg elsősorban reumás és ízületi fájdalmak esetén alkalmazzák, azonban görcsökkel járó bélfertőzések kezelésekor belsőleg ajánlott készítmények […]

egyenlő súlyú szőlő (glükóz) és gyümölcscukor (fruktóz) elegye, mely a nád és répacukorból híg savak hatására, vízfelvétel folytán (főzés) képződik. Ezt az eljárást nevezzük invertálásnak, a keletkezett végtermék pedig maga a sűrű, szirupállagú invertcukor.

a kozmetikai iparban alkalmazott bőrkondicionáló hatóanyag, a bőrt ápolttá, simává, rugalmassá teszi.

a sajt és vajgyártás során képződött, az íróból szárítás útján nyert porszerű anyag. Fehérjetartalma megegyezik a fölözött tejével, de zsírtartalma több, emészthetősége kiváló, ásványi sókban (kalcium, kálium) rendkívül gazdag.

a kozmetikai ipar egyik leggyakrabban használt alapanyaga, erős antiszeptikus hatással.

az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai iparban egyaránt alkalmazott hajtógáz, a termékek aerosolos csomagolásból történő kinyerését biztosítja.

a kozmetikai szerekben gyakran használt tartósítószer.

kozmetikai szerek illatanyaga.

szárító és stimuláló hatású adalékanyag (oldószer).